Az egészségügyben ma azt vehetjük észre, hogy folyamatosan fejlődnek a gyógyszerek, elsősorban azért, mert hatalmas összegeket költenek rá.

Az egészségügyi fejlesztések legnagyobb részét az újabb és újabb gyógyszerek fejlesztése teszi ki. Hatalmas összegeket költenek el erre a területre világszerte, mégis azt látjuk, hogy számos gyógyászati anyag nem juthat el az embereken történő alkalmazásig. Ennek oka az, hogy minden szert először állatokon tesztelnek, s csak utána juthatnak el az emberekhez. Az orvostechnikai drogok 20-50%-a nem ér el erre a szintre. Mi lenne akkor, ha nem állatokon kellene tesztelnünk, hanem mesterségesen létrehozott emberi szöveteken?

Forgács Gábor neve a 3D-sejtnyomtatás kapcsán vált ismertté. Az általa fejlesztett ún. bioprinter már létezik, és képes mesterségesen létrehozni élő szervezetekből vett sejtekből egészen komplex szöveteket. Mivel a szerveink nagy része kisebb, egyszerűbb egységekből épül fel, ezért a bioprinter segítségével már ereket, csontokat, és bőrszövetet is létre tudunk hozni. Mindezt tudva egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy egy napon az állatkísérletek is kiválhatóak lesznek ezzel az eljárással.

De egyáltalán nem kell itt megállnunk. Mire lehetne még használni a 3 dimenziós, mesterségesen létrehozott élő struktúrákat? Mi lenne, ha az állatok megölése nélkül jutatnánk bőrhöz és húshoz?

A legtöbben nem gondolunk bele, hogy akár egyetlen hamburgerhús létrehozásához is hatalmas erőforrások felhasználására van szükség, míg az az újszülött borjútól az asztalig kerül. Ma 7 milliárd ember hússzükségletét 60 milliárd fogyasztásra szánt állat látja el. Ezt az elképesztően nagy befektetést kiválthatnánk, ha mesterségesen, sejtekből növesztett húst ennénk. Ez az elképzelés ma még sci-finek tűnik, viszont a bőr előállítása egyáltalán nem ennyire elrugaszkodott, mi több, létező technika: Biopsziával sejtmintát vesz a megfelelő állati sejtekből, melyeket utána növesztőcellákban, lapokban növeszt fel. Több rétegnyi ilyen növesztett bőr összeillesztésével érik el a valódi bőrrel megegyező a minőséget.  A leírt folyamat tiszta, gyári, az elejétől a végéig kontrollált formában is megvalósítható.

A technológia eredménye egy olyan bőrhártya, ami tökéletesen megfelel az igényeinknek, sőt, a hagyományos bőrnél előnyösebb tulajdonságokkal is rendelkezik: rendkívül ellenálló, és puha, mint a selyem. Egy teljesen homogén anyag, melynek teljes egésze hasznosítható, mivel akármilyen formára alakítható, és mert nincsenek hibás vagy rosszabbul felhasználható részek, melyek az állat anatómiájából fakadnának. Nincs rajta sem szőr, sem hús, így rengeteg káros anyag használata kiküszöbölhető, amelyek az ipari bőr kezeléséhez még szükségesek lennének.

A sejt forrása lehet akármilyen állatfaj, amit csak el tudunk képzelni, mi több, egyetlen állatból elképesztően sok mesterségesen nevelt bőranyagot hozhatunk létre.

A biofabrication tehát több, mint a természetes módszerek mesterséges másolata. Egy egészen más szemléletű, etikusabb, humánusabb módszer, mint amilyet a vadászó életmódot folytató embernek használnia kellett.