Kelet és Nyugat, tudomány vagy film, művészetek és a szív összefüggéseiről, egymásra utaltságáról mesél az előadó. Azt mondja az agya brit, a szíve azonban iráni, ezen nem tud változtatni, és felcserélni sem tudja őket.

Taghi Amirani a 70-es években szerelmes lett a moziba, miközben Iránban, az otthonában, a családjában súlyos szavakat hallott politikai résztvevőkről, aktivistákról. Még a tanárai is azok voltak, ő mégsem akart aktivista lenni. 1975-ben Angliába került, ahol új iskola, új helyzet várta. Változatlanul érdekelte a matematika és fizika, de jobban lekötötte az, hogy dokumentumfilmekből ismerjen meg számos tudóst, professzort, akik hatással voltak rá.

A párhuzam, hogy mi is érdekli jobban: a tudományok, vagy a filmezés sokáig elkísérte, és bár fizikus diplomát szerzett, mégis a filmet választotta. Woody Allen iskolájába kezdett járni, ő volt a tanára, példaképe az élet minden területén, igen a szerelem területén is. Mechanics of love című filmjét a brit tv-ben is bemutatták :)

Nem tervezte el előre, mégis számtalan filmet készített: – Vegetable plots címen közösségi kertekről, dokumentumfilmet egy fekete lyukban tett képzeletbeli utazásának lehetőségéről. Nem tervez, nem kutat előre, hanem a folyamatban megtalálja azt, ami végül érdekessé válik az adott filmben. Bár van egy struktúra a fejében előre, de hagyja történni a dolgokat, megnyilvánulni a szereplőket, és annak örül, amikor az érzelmi ív létrejön egy adott alkotásban. Amikor a kamera, a fények, az emberek, a hangok a helyükön vannak és egy pillanatra, spontán módon létrejön a csoda.

A bizonytalanságban, vagy épp a „sehol országában” élni előhozza a kreativitást, ez az emberi lét mozgatórugója, nem kell megijedni ettől.

Jó gondolattal zárja izgalmas mondandóját, azt mondja: kezdj 10.000 kérdéssel egy projektet, és az a jó, ha végére egyetlen kérdés marad, a többi bizonytalanság. Szerinte a tökéletesség unalmas, éljünk bátran a bizonytalanságban, ha egy filmet meg akarunk nézni, ne olvassunk róla előre. Ha új helyre utazunk, ne kutassunk előre arról az országról, vagy városról.   

Üzenete: Éld az életedet úgy, ahogy jön, ahogy kell, ne kutass előre – se a randid előtt, se a munkád előtt, semmilyen találkozás előtt, hanem éld át az emberi pillanatokat!