Biológia és természetismeret tanár a Deák Téri Evangélikus Gimnáziumban és a Lauder Javne iskolában, de médiát, vitakultúrát és angolt is tanít, felkérésre pedig tréningeket tart.  Andreának saját rádióműsora is van a Klubrádióban “Többet Ésszel” címmel, televíziós műsorokat szerkesztett (Borvacsora, Fogadóóra), több kisfilmet “szakértett”, amely a környezettudatosságra hívja fel a figyelmet, és tudománykommunikációs blogot vezet “Élménybiológia” címmel.

http://www.joosandrea.com/elmenybiologia/

Sokoldalú ember, aki a hagyományos értelemben vett pedagógiát egészen más oldaláról közelíti. Alapvető építő kövek: tanár-diák viszony és vajon ez egészségesen működik-e manapság?

Andrea arra a kérdésre, hogy válságban van-e az oktatás meg is adja a választ magával ragadó személyiségével és előadásával. Azt mondja: feszültség helyett keressünk inkább megoldást. Ha részese vagyok egy problémának, akkor én magam is felelős vagyok a helyzet megoldásáért.

Vallja: fontos és tisztázandó, sőt lehetőségünkben áll eldönteni, hogy az osztályterem ajtaja börtönajtó, vagy egy varázsterem ajtaja, ahol belépve játszhatunk, alkothatunk, inspirálódhatunk és inspirálhatunk.

Miközben lelkesen mesél, - hogy tanárként csodás dologban van része, hiszen a közös alkotás a gyerekekkel rá is kihat, nem fáradt, mert óriási energiát ad neki, ha látja a gyerekeken a fejlődést – szinte látom a varázspálcát a kezében, még hozzáteszi: „Ha akarom kiforgatom az egész biológia órát „ :)

Örömteli szemléletről tesz említést, amikor azt mondja, hogy egy osztályteremnyi gyerek az bizony tükör a pedagógusnak. Ha bealudt a fél osztály, akkor lehet, hogy unalmas volt az előadás. Ha nem tudják a választ a kérdésekre akkor nem volt elég alapos az oktatás.

Kívánok gyerekeinknek sok-sok ilyen fantasztikus pedagógust, Andreának pedig kívánom, hogy legyen lehetősége a varázspálcáról mesélni kollegáinak is, és ha lehet adja tovább nekik is :)