tedxdanubia

Általában azt gondoljuk, hogy először sikeresnek kell lennünk ahhoz, hogy utána boldogok lehessünk. Ha keményen dolgozol, akkor boldog lehetsz majd egyszer a jövőben – a hétvégén, a vakáción, vagy nyugdíjasként. De vajon dolgozunk, hogy éljünk, vagy azért élünk, hogy dolgozzunk? Nic Marks statisztikusként dolgozik, azt vizsgálja, hogy az emberek mennyire boldogak munkavégzés közben. Szerinte meg kell fordítanunk a kapcsolatot a siker és a boldogság között.

A boldogságot bárki fel tudja ismerni egyetlen gesztusból. Ez arra utal, hogy egy mély, ösztönös érzésről van szó. Tudjuk, hogy az érzelmeknek evolúciós haszna van – a félelem segít elmenekülni, az agresszió segít a veszélyek legyőzésében. De mi lehet a boldogság funkciója?

Amikor lelkesedünk valamiért, ez az érzés az energiánkat arra összpontosítja, hogy könnyebben érhessük el, amit szeretnénk, hiszen tudatunk teljesen erre a feladatra koncentrál. A boldogság is hasonló, de valami más is hozzátartozik még: a boldogság egy szociális érzés. A mosoly másokkal megosztva nyer értelmet, ezen keresztül köthetünk új kapcsolatokat, és erősíthetjük meg a régebbieket.

A munkahelyeken a megfelelő csapatmunka kialakítása a cél. A csapatmunka pedig akkor tud jól működni, ha a benne lévő emberek nem érzik magukat rosszul. Sőt, az sem elég, ha csak „okén” dolgozunk. A megfelelő állapot a boldogság.

Hogyan lehet boldog légkört teremteni?

Nic szerint a boldogság és a siker kapcsolatában nagyon fontos szerepet játszik a pozitív visszajelzés is. A kutatásai szerint a boldog munkahelyi légkör kialakításához a legtöbben a következő kulcsszavakat adták meg: kapcsolatok, korrektség, egyensúly, függetlenség, kontroll, célkitűzés. Az alábbi tippeket fogalmazta meg munkaadók számára:

Connect – Kapcsolódj! Tedd lehetővé a munkatársak számára, hogy a munkától függetlenül kötődhessenek, beszélgessenek egymással!

Be fair – Légy korrekt! Az őszinteség és igazságosság az alkalmazottakkal szemben alapvető feltétel.

Empower – Adj hatalmat! Az alkalmazottaidnak legyen lehetőségük, hogy hassanak a munkájukra, és hogy a saját erősségeiket, ötleteiket és értékrendjüket is megmutathassák!

Challenge – Állíts kihívásokat! Ne az orruknál húzd a munkavállalókat, de ne is túl távoli célokat mutass nekik. Legyen egy ésszerű, elérhető távolságban lévő feladat, előttük, amelyet kihívás megugrani, de elégtétellel jár.

Inspire – Inspirálj! Hadd lássák az alkalmazottaid a nagyobb célokat is, hogy hogyan segítik a kollégáikat, az ügyfeleket, hogy hasznos tagjai a csapatnak!

Nic statisztikái szerint a boldogság és a teljesítmény körkörösen hatnak egymásra, ám a boldogság kétszer olyan erősen növeli a teljesítményt, mint fordítva. A következő tanáccsal zárja az előadását: Építs a boldogságra, és hagyd, hogy a siker magától jöjjön!

Ritka, hogy egy lapon olvasható sok tweet, most mégis arra gondoltam, hogy a saját szűrőmnek köszönhetően a twiterre vetett szavaimat adom vissza. Talán helyesírásilag kicsit helyre hozva.

Így kezdődött november 16-án a TEDxDanubia:

#TEDxDanubia #Hungary #Budapest #ShwabPeter a színpadon. 55 éves... Játékszereiről beszél... És már túl van rajta. (itt a játékszereinek gyűjtésére gondolt)

De tudja, az élete nem végtelen és már többet élt, mint még fog. El kell dönteni, hogy mik a fontos dolgok... (vajon én is így vagyok a magam 41 évével?). B. Ware "The top 5 regrets of the dying" című könyve -melyet egy olyan hölgy írt, aki utolsó fázisukban lévő rákosokkal foglalkozott- adta meg a végső inspirációt ahhoz, hogy a kérdéssel "tudományosabban" is foglalkozzon. Így -amit nekem is oly sokszor mond egyik kedves kritikusom, barátom, és segítőm, Samu Imre- az objektivitáshoz mérni kezdett. Bár a mérések unalmasnak hangzanak, időnként kifejezetten izgalmasak...

A pszichológia kezdeti kutatásaihoz a személyiség feltérképezésre pszichoanalitikus díványt használtak a XX. sz elején. Manapság is a személyiséget tesztekkel mérik. Vannak szövegesek és rajzos tesztek, IT eszközökhöz körökkel. És jöttek a körök, jöttek az adatok: körökkel, sokkal többet lehet mérni, mint a tesztekkel, rajzokkal. Mára már egy több, mint 40000-es adatbázist hozott létre. Sváb Péter ugyan nem használta, de én igen a bigdata hívószót: a bigdata szöveges+körös adatok még nem voltak máshol. A modell épül, a hálózat elemződik, végül a hálózati csomópontokhoz matematikai módszerekkel találnak okokat.

A lényeg viszont, hogy mit gondolunk fontosnak, amikor már késő. Ahogy azt B. Ware könyvének alapján hallottuk, az 5 ok, amit sajnálunk, hogy nem tettünk meg:

1, saját életünket élni = asszertivitás

2, bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat..

3, bárcsak lett volna bátorságom mindig kifejezni az érzéseim

4, bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat

5, bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldog legyek

Tudjuk, hogy a fizikai vonzerő nem boldogság, az izgalomkeresés sem boldogság. Mi az ami valóban fontos az életünkben? Ki mit tart fontosnak? Kérdezi Sváb Péter és a válasz:

Amikor meghalunk, akkor NE legyen annyi "bárcsak ne"

...hát így a halálba fordulva, de boldogan tapsoltuk meg Sváb Pétert, aki több technikai probléma és megakadás után és folyamatos gőzmozdony zajban is lekötötte a nagyérdeműt.

Köszönjük szépen.

Bánki Tamás