tedxdanubia

Kitüntetéssel végzett a Radcliffe Egyetemen, majd a Harvard Egyetemen szerzett doktorátust, évtizedek óta karitatív tevékenységet végez az ENSZ és a Ford Alapítvány égisze alatt és támogatja a Nemzeti Művészetért Alapítvány munkáját. Több mint harminc nonprofit szervezet és vállalati igazgatótanács munkájában vett részt, a társadalmi felelősségvállalás terén példát mutató vállalkozásokat irányít - ökofarmot Montana államban, ökoturisztikai gazdálkodást Namíbiában - , és a Synergos berkein belül lelkigyakorlatokkal egybekötött elvonulásokat szervez a vadonba.

A csoportos terápia célja, hogy a rászorulók, a hozzájuk fordulók tanulják meg kezelni félelmeiket. Peggy szerint viselkedésünk meghatározója belső félelmeink összessége, melyeket akár kicsi gyerekkorunk óta hordozunk.

Meg kell vizsgálni, hogy tárgyaktól vagy helyzetektől való félelmeink valódiak-e, vagy sokkal mélyebbről jövő dolgok. Fel kell tárni belső valónkat, hogy a félelmeinkkel tisztában legyünk.

A Synergos küldetése, hogy menedékhely legyen, ahol különféle módszerekkel segítik az emberek számára a nyugalom, a szeretetteli légkör kialakítását: meditációval, jógával és más lelki gyakorlatokkal.

Tudatában kell legyünk, hogy a félelem a szeretet ellentéte, a szeretet, ami a szívünket meg tudja nyitni, a szeretet, amely képessé tesz a bizalomra és a hálára. Ez a kulcsa mindennek!

Peggy üzenete: Szeretettel meg tudjuk menteni és meg tudjuk gyógyítani a világot!

http://www.synergos.org/about/mission.htm

A történelem legjobb női sakkozója 9 éves korában nyerte első nemzetközi versenyét, korosztályos világbajnok volt a fiúk között. 12 évesen megnyerte az első sakk olimpiáját családjával, ekkor már a háta mögül figyelte játékát maga Kaszparov is.

Szinte kivétel nélkül mindenki furcsa szemmel nézte ezt a fiatal lányt, később fiatal hölgyet, mit keres ebben a férfias világban. Könnyedén nyerhetett volna tudásával női sakkversenyeken, számára a kihívás az abszolút világbajnoki cím volt. A férfiak világába azonban nem könnyű betörni.

Amikor Kaszparovot arról kérdezték, szerinte lehetséges-e, hogy Judit versenyt nyerjen a sakk nagyvilágában ezt válaszolta: „….nem, ez „majdnem lehetetlen”.

1994-ben játszottak először együtt, majd később több alkalommal is, és bizony volt olyan verseny, amikor Judit megismerve ellenfele gyenge pontjait, illetve használva saját erősségeit nyerni tudott Kaszparovval szemben.

Bobby Fischer így nyilatkozott a női versenyzőkkel kapcsolatban: persze bármelyik nőnek adok egy huszárnyi előnyt….és mégis nyerni fogok :) Polgár Judit 15 évesen lett nagymester, megdöntve ezzel Bobby Fischer eredményeit.

"Semmi ellenvetésem sincs a női sakk ellen, de számomra a játék minősége a férfiaknál nagyobb kihívás. Ezen kívül azt hiszem, hogy a nemek szerinti elválasztás a különbségeket csak fokozza. Ha ez megszűnne, akkor rövidtávon a sakkozó nők száma csökkenne, mert számukra a harc túl kemény lenne. De hosszú távon a viszony javulna, és ez jót tenne a játékuknak." (Polgár Judit)

Az animáció kifejezés a latin anima vagyis „lélek” szóból ered, jelentése: „élettel megtölteni”. Ez Magyar Ádám munkája, aki az egerszalóki GreenZero stúdió 3D-animátora. Előadásában a számítógépes képalkotás egy nagy dilemmájáról beszél: Mi kell ahhoz, hogy egy virtuális figura, egy számítógépes adathalmaz valódi élőlényként elevenedjen meg előttünk?

Az előadást Marilyn Monroe arcképével kezdi, ő minden idők legismertebb színésznője, de vajon megállná-e a helyét a modern blockbusterekben? Amíg beszél, a vásznon megjelenik Marilyn Monroe 3 dimenziós képmása, aki mozog, grimaszol, és hirtelen az Avatar c. filmből ismert kék bőrű lénnyé, naavivá változik. Ezt a képsort a kis magyar stúdió által tervezett konfigurációs szoftver segítségével hozták létre.

„A virtuális valóság már a spájzban van”- állítja Magyar. A 3D-szoftverek segítségével a képalkotás ma egészen új irányt kap, és új lehetőségek széles tárháza nyílik meg. Életet lehelni egy absztrakt figurába azonban hihetetlenül nehéz. Akárcsak az élő organizmusok, virtuális másaik is egy adott anatómiára épülnek, csontvázuk és izomzatuk van, amelyek befolyásolják megjelenésüket és mozgásukat. A valóság legapróbb részletekig történő rekonstrukciója a cél. Ahhoz, hogy egy emberalakot hozzanak létre, egy valós modellre van szükség. A modell arcát beszkennelik, integrálják az emberkonfigurációs rendszerbe, ahol a részletek finomra hangolásával teljes hasonlóságot lehet elérni a célszeméllyel.

Ennek a módszernek a segítségével akár a régi idők emberei is újra életre kelthetők. Éppen ezt a célt tűzte maga elé a csapat, amikor egy magyar történelmi animációs film megalkotásába kezdett, mely hamarosan el is készül. A film előzetesét le is vetítik a közönség számára. A látvány részletgazdag és korszerű - nem csak magyar viszonylatban.

Hetesi Zsolt asztrofizikus, energiastratéga, a Fenntartható fejlődés és Erőforrások kutatócsoport vezetője, „Egy élhetőbb világért” címmel blogot ír, és szabadidejében családi gazdaságot tart fenn.

http://ffek.hu/blog/hetesi_zsolt

A XXI.század elején súlyos teherként jelentkezik az éghajlatváltozás, a természeti erők kizsigerelése, az emberi társadalom zavarai, a fosszilis energiák fogyása, a biodiverzitás elvesztése…..

Az emberiség léte végveszélybe sodródik, és ez nem utópia már, ebben a korban élünk most!

Előadása időutazás, a 2100-as évek elején járunk, mögöttünk van sok-sok nehéz ám tevékeny év. Ekkor már tudjuk, hogy csak hatalmas erőfeszítések és társadalmi összefogás árán sikerült elkerülni az összeomlást! Figyelmünket kéri, mert amiről beszél az vizsgaanyag :)

Cinikus humorral átszőtt szavaira jó, ha nem csak figyelünk, és majd pontosan visszamondjuk az évszámokat a vizsgán, hanem már ma beépítjük a mindennapjainkba a változásokat! Ugyanis csak akkor kerülhetjük el azt a bizonyos összeomlást, ha a vizsgaanyag tartalma nem egy száraz tételsor marad, és  rajtunk kívülálló események sorozata, hanem számtalan környezettudatos lépés megtétele a fenntarthatóság szellemében saját életünkben és környezetünkben is.

Néhány évszám és lényegi változás a jövőből:

• 2018 Nemzetközi összefogás, az emberiség végre elkezd fenntartható pályára állni
• 2037 Megújuló energiaforrások széles körű elterjedése, használata
• 2055 Hulladékmentes gazdálkodás, körkörös gazdaság (valaha kék gazdaságként tanították az egyetemeken)
• 2062 Szimbiózisban él ember és környezete a természettel
• 2087 Sikerült a műtrágyával terhelt földeket megújítani, nincs betegség, minőségi élelem jut mindenkinek
• 2100 Élhető tér a Föld az emberiség számára

Üzenete mindannyiunk számára: Társadalmi összefogás és nyomás  - csak ez segíthet!

Háromszoros olimpiai bajnok, Európa- és világbajnok vízilabdázó, edző. 2013-tól a magyar férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya. Irányítása alatt a válogatott világbajnok és Európa-bajnoki ezüstérmes lett. 

Elért eredményei a fegyelmezettségen és a vízilabda szeretetén túl abban a tudatos emberi hozzáállásban, szakmai alázatban és erőben rejlik, amelyről előadásában mesél.

"Amikor egy verseny nem sikerül, amikor nincs eredmény azt minden esetben ki kell elemezni, mert akkor nem tettünk meg mindent. Ám az elemzést megelőzi az, hogy milyen eredményt várunk el akár egyénileg, akár csapat szinten – ezt tudatosítani kell a csapattagokban!"

Benedek Tibor arról mesél, - több saját és más edzők interjú részleteivel a háttérben - hogy az edzők nem csak szavaikkal, hanem viselkedésükkel is jelentősen befolyásolják a csapat hangulatát, játékát. Árulkodó az arcmimika, a kéz és testtartás, leolvasható a feszültség mindezekről akkor is, ha egy hang sem hagyja el az edző ajkát.

Az őszinteség a nézők és a csapattagok felé is fontos, de tudni kell felelősséggel nyilatkozni,  a versenyláz ellenére is uralkodni indulatokon, vélt vagy valós sérelmeken, mivel az nem jó üzenet a külvilág számára.

Benedek Tibor összegzésében elmondja: a sport lényege az is, hogy van kudarc, tudatában kell lenni, hogy mindig csak egy győztes van. Fontos, hogy a kudarcokat, vereségeket is minden esetben ki kell elemezni, ám az a nem mindegy, hogy az elemzéskor mit emel ki a csapattagok számára. A pozitív dolgok kiemelése mindig erőt és inspirációt ad az újrakezdésre, felkészít a következő győzelemre. 

Csutka István sokrétű tehetség: tánc- és színművész, rendező, később műsorvezető és televíziós főszerkesztő, ám ezúttal mégsem saját magáról beszél, hanem arról az utazásról, ami megváltoztatta az életét.

Amikor István a színpadra lép, az egész nézőtér elsötétedik. Egy könyvből olvas fel, egy vadászó párducról szóló részletet, szenvedélyes és hangon és jól hallhatóan gyakorlottan. 

Kiskorában apja hasonló, afrikai vadászhistóriákat olvasott neki elalvás előtt, így István már gyermekként is arról ábrándozott, hogy egy napon eljuthat Afrikába. Felnőttként sem múlt el ez a vágy, ám mégsem hosszas tervezés, hanem egy hirtelen döntés vette rá, hogy tényleg belevágjon a kalandba. Amikor Erős Zsolt hegymászóval készített egy tévés interjút, a felvétel után beszélgettek. István irigykedve faggatta őt a Kilimandzsárón tett túrájáról, mire a válasz – legnagyobb meglepetésére – az volt, hogy Zsolt ismét oda készül, mi több, hiányzik még egy ember, de ha jönni akar, azonnal kell válaszolnia. István úgy döntött, hogy belevág a kalandba.

A hirtelen készülődést követően megérkezett a csapattal Afrikába. Ám a Kilimandzsáró lábánál a hegy meghódítása előtti napon megbetegedett, szinte megmozdulni sem bírt. Ott állt gyermekkori álma kapujában, és úgy érezte, hogy egyszerűen képtelen lesz megtenni. Ám ekkor egy csomaghordó fiú kérdezte meg tőle, hogy mi baja. Ez a fiú tudta, hogy mi lehet a baja, és meg tudta mutatni, mit és hogyan kell ennie ahhoz, hogy felépüljön, így – ismét egy véletlennek köszönhetően – ereje teljében vághatott neki a hegynek.

Ott volt a fiú, Ombeni (a név „imádkozót” jelent), aki lehetővé tette az álma megvalósulását. Ekkor elhatározta, hogy ugyanazt fogja tenni, amit a fiú is tett vele: valóra váltja az álmát. Ám segíteni egy nyomornegyedben élő, tanzániai fiúnak nehezebb, mint gondolnánk: csomagot küldeni szinte lehetetlen, ösztöndíjat találni még nehezebb. Tanzániában 18 évesen minden fiút kiraknak az utcára, hogy saját magukat lássák el. Ombeni büszkén vallotta, hogy ő már el tudja látni saját magát, és fenntartja egyetlen ágy nélküli, fából eszkábált és sárral tapasztott szobáját. Hotelmendzsmentet szeretett volna tanulni, de nem engedhette meg magának az iskolát.

Minden jel arra mutatott, hogy nincs más lehetősége, mint hogy pénzt küldjön a fiúnak. Megígértette vele, hogy a kapott pénzt kizárólag az álma megvalósítására fogja költeni. Ami ezután történt, az megerősítette abban, hogy érdemes volt bíznia.

Varga Viola

Különös világban élünk: vékony határmezsgyén egyensúlyozva örök és illékony, állandó és folyton változó között. Ez az otthonunk. Az élet mámorító tánca. Ez ad otthont mindennek az univerzum fizikai létezésétől saját személyes élettapasztalatainkig. Ott találjuk siker és kudarc, jó és rossz döntések mögött. Az innováció szülőanyja és a harmónia forrása. A komplex és emergens rendszerek élőhelye a pénzügytől a biológiáig, a globális klímától az agyunk működéséig, a kozmológiától a politikáig. És az ilyen rendszerek kapcsán talán érdemes újragondolnunk azt is, hogyan irányítsuk vagy menedzseljük őket. Életszerű-e még a gépszerű, hierarchikus, uralkodó kontrollba vetett hit? Vagy sokkal nagyobb teret kellene adnunk a nyílt végű történeteknek, a lezáratlan igazságoknak, a dinamikus együttműködésben rejlő teremtő erőnek, a látszólag ellentétes álláspontok és antagonisztikus érdekek feloldására tett kísérleteknek? Milyen utakon érdemes továbbmennünk? Milyen kérdéseket kéne feltennünk? Hol rejlenek a lehetőségeink és milyen veszélyektől kéne igazán tartanunk? Miről is szól valójában ez az egyensúly? 

Ezekre a kérdésekre keressük a választ csütörtökön előadóink segítségével az Urániában.